ERCP (epe és hanyálmirigy vezeték feltöltése)

Az ERCP a tápcsatornai endoszkópos vizsgálatok egyik legnagyobb szakértelmet igénylő fajtája. A vizsgálat célja az epe- és a hasnyálmirigy vezetékének kontrasztanyagos ábrázolása, a kóros az epevezeték elzáródádát okozó elváltozások megoldása., endoszkópos kezelése.

A vizsgálat során a nyelőcsövön, a gyomron és a nyombélen át hajlékony oldalra tekintő speciális endoszkópot (duodenoszkóp) vezetünk be a patkóbélbe, és fölkeressük az epe- és hasnyálmirigy vezeték szájadékát képező záróizmot (Vater papilla, Oddi sphincter). A duodenoszkóp munkacsatornáján keresztül vékony műanyag katétert (kanült) juttatunk az epevezeték és a hasnyál mirigyvezeték szájadékába, majd kontrasztanyaggal föltöltjük a közös epevezetéket (choledochus) illetve a hasnyálmirigy vezetéket (Wirsung) és ezt követően a vezetékekről RTG képerősítővel röntgenfelvételeket készítünk. Az így készített fölvételek révén számos panasz (így felhasi görcs, hányinger, hányás, haspuffadás, étvágytalanság, bőrviszketés, fogyás) és tünet (sárgaság, láz, fogyás, világos /agyagszínű/széklet, sörbarna vizelet) okát deríthetik ki.

Az epevezeték szájadéka a nyombél leszálló szárában, rendszerint a hasnyálmirigy-vezeték szájadékával együtt a Vater-papillában helyezkedik el. A Vater-papilla sebészileg nem csonkolt gyomor esetén endoszkóp segítségével könnyen fölkereshető. Az epevezeték szájadéka pedig a betegek több, mint 90 %-ában kanülálható. Attól függően, hogy milyen elváltozást észlelünk, elvégezhetjük a szájadék (papilla) záróizmának átmetszését (papillotomia, endoszkópos sphincterotomia), a közös epevezetékből köveket távolíthatunk el, vagy szükséges esetén daganatos vagy  gyulladásos jellegű szűkületeket tágíthatunk fel.  Amennyiben az elzáródást sikerül feltágítani,  az epe- és a hasnyálmirigy nedv tartós elvezetését plasztik vagy fém stentek (csövecskék, drain) beültetésével biztosíthatjuk. Az epevezetékkő eltávolítására olyan kosarat alkalmaznak, mely az endoszkópon való átvezetés alatt műanyaghüvelybe van burkolva, és ugyanígy fedve van, amikor az epevezetékkő fölé juttatják. Ezt követően a fémszálas kosár kinyitható, majd az epevezetékkő kihúzható. Természetesen ez az eljárás annyiszor megismételhető, ahány követ el kell távolítani.

Az epevezeték szájadékának az átvágását (papillotomia, sphincterotomia) számos ok miatt kell elvégezni: ezek között a leggyakoribb az epevezetékkő, daganat okozta epevezeték-elzáródás, az epevezeték záróizmának működési zavara, hegesedése. S bár a záróizomzat átvágása nem kockázatmentes beavatkozás, hiszen közel fél százalékos a halálozása, és 5-10 %-ban hasnyálmirigy-gyulladást, vérzést, bélátfúródást okozhat, mégis sokkal kevesebb szövődménnyel jár, mint a hasonló okokból elvégzett sebészi beavatkozás.

A májfunkciós zavart (icterus, sárgaság) és epepangást okozó epevezetékkő eltávolítása a hasüreg hagyományos sebészi megnyitása nélkül, ERCP-vel rutinszerűen megoldható. (Az epekő elhelyezkedhet az epehólyagban és az epevezetékben. Az epehólyag kövesség megoldása sebészi, az epeutakban lévő kő legkevesebb szövődménnyel endoszkóposan távolítható el.)

gyomorrák kezelése

A gyomorrák – gyomor daganata

A gyomorrák a gyomor nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganat, mely elsősorban a gyomor belseje felé, néha azonban a gyomorfalban lap szerint terjed.

Azokban a családokban, ahol fordult már elő gyomorrák, a panaszok fokozott figyelése, rendszeres orvosi és gasztroszkópos (gyomortükrözés) ellenőrzése javasolható, egyébként a megfelelő életmód segít megelőzni a betegség kialakulását. A gyomor rosszindulatú daganatának (gyomorrák) előfordulása a világ más-más tájain eltérő. Japánban és Chilében 100 ezer lakosra 70-80 gyomorrákos beteg jut, Észak-Amerikában, Európában illetve Magyarországon ez a szám “csak” 10-30. A férfiak nagyobb arányban betegszenek meg, mint a nők: a gyomorrák világviszonylatban férfiaknál a második, nőknél a negyedik leggyakoribb rákféleség, mindkét nem esetében azonban a második legtöbb halálesetet okozza a rosszindulatú daganatos betegségek közül. Magyarországon a gyomorrák évente körülbelül 2000 halálesetért felelős, többnyire 60 feletti betegekben.

A gyomorrák kialakulása összetett, többlépcsős folyamat, amelyben a genetikai tényezők mellett alapvető az étrend és a környezet szerepe. A gyomorrákoknak mindössze 8-10 százalékban fedezhető fel öröklődés, vagy családi halmozódás. Emellett oki tényező a Helicobacter pylori nevű baktérium, amely felelős a gyomorfekély egyes típusainak kialakulásáért is, illetve jelenlétével növeli a gyomorrák kockázatot.
Egyéb állapotok szintén hajlamosíthatnak a gyomorrák kialakulására:
  • a gyomornyálkahártya idült gyulladása
  • egyes előzetes gyomorműtétek
  • a gyomor jóindulatú daganatai (az ún. polipok egyes formái)
  • hosszú időn keresztül fennálló gyomorfekély
A betegség kialakulásában a táplálkozási szokások is közre játszanak. A magas sótartalmú ételek, a sózással, füstöléssel, pácolással tartósított élelmiszerek több vizsgálat adatai alapján fokozzák a gyomorrák kialakulásának a kockázatát. Azt is érdemes tudni, hogy a magas sótartalmú étrend az előbb említett Helicobacter pylori baktérium fertőzéssel együttesen további 42 százalékkal növeli a gyomorrák kialakulásának az esélyét. A dohányzás önállóan is rákkeltő, ráadásul a többi kockázati tényező hatását is fokozza. Vizsgálatok adatai alapján a fokozott C és E vitamin, a    sárgarépa vagy a sütőtök színét adó béta-karotin, az antioxidáns tartalmú gyümölcsök, citrusfélék, zöldségek fogyasztása csökkenti a gyomorrák kockázatát.
A gyomorrák tünettana korai stádiumban nem jellegzetes, így a betegség gyakran csak előrehaladott formában ismerhető fel. Kezdetben a panaszok bizonytalanok: étvágytalanság, gyomortáji kényelmetlen érzés, étel- illetve húsundor és korai teltségérzés.
Mint a legtöbb rosszindulatú daganat esetében, előrehaladott stádiumban lévő gyomorráknál jellemző az egyéb okkal nem magyarázható fogyás, hasi fájdalom és a tapintható hasi rezisztencia. Gyomorrákos betegekben jelentkezhet még fekete széklet, amennyiben a daganat a gyomor falának vérzését okozza. Néha nehezített nyelést, késői stádiumban étkezés utáni masszív hányást tapasztalnak a betegek, mely a gyomorürülési zavar jele.
A gyomor belső felszínéről pontos képet ad az endoszkópos vizsgálat, a gasztroszkópia vagy más néven gyomortükrözés (gastroscopia). A vizsgálat közben a gyomorfalból szövettani feldolgozásra alkalmas minta nyerhető (biopszia), amely alapján laboratóriumi feldolgozást követően megszülethet a diagnózis. Néha egyéb vizsgálatok is szükségesek, melyekkel megállapítható a tumor stádiuma. Ezek a következők: mellkas röntgen felvétel, hasi ultrahang vizsgálat, computertomographiás (CT), PET-CT, MR illetve molekuláris diagnosztikai vizsgálatok. Időnként szükség lehet a pontos kiterjedés meghatározásához a hasüreg endoszkópos áttekintésére is.
A gyomorrák kuratív kezelésének alapja a műtéti beavatkozás, a tumor minél pontosabb eltávolítása. A műtét során eltávolítják a daganatos területet a hozzá tartozó nyirokcsomókkal együtt, majd helyreállítják a gyomor funkcióját. Amennyiben az operáló orvos úgy ítéli meg, eltávolításra kerülhetnek a szomszédos érintett szervek is, melyekre a daganat ráterjedt. Azon esetekben, ahol a daganat inoperábilisnak bizonyul, kemoterápiás kezelés és sugárterápia jön szóba – bizonyos betegeknél a műtét mellett is.
Liszt érzékenység tünetei

Lisztérzékenység

A lisztérzékenység (coeliakia) vagy glutén-szenzitív enteropátia, egy autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de lisztmentes (gluténmentes) diétával jól kezelhető. Tovább olvasás

gyomor rákszúrés

Rákszűrés a felső tápcsatornában

A Helicobacter pylori fertőzés megszüntetése csökkenti a gyomorrák kialakulásának kockázatát. Tovább olvasás

endoszkópia altatásban

Altatásos endoszkópia fájdalommentesen

Kis dózisú, intravénás altatószer az optimális az altatásban végzett endoszkópos vizsgálatokhoz, mely a hagyományos endoszkópos vizsgálatot teljesen fájdalommentessé teszi. Tovább olvasás

tápcsatornai vérzés

Varix vérzések ellátása

A nyelőcső- és gyomor varixokból eredő tápcsatornai vérzések korszerű ellátásnak bemutatása.

Oddi sphincter dysfunkció kezelése

Oddi sphincter dysfunkció

A postcholecystectomiás syndroma és az Oddi sphincter dysfunkció okozta funkcionális epeúti megbetegedések diagnosztikáját és korszerű kezelését bemutató közleményünk. Tovább olvasás

reflux betegség tünetei

Reflux betegség 40 év felett

A reflux betegség, vagy más néven gasztro-oesophagealis reflux (GERD) gyakorisága 40 év felett elsősorban a mozgásszegény életmód, az elhízás és a stressz következményében növekszik. Tovább olvasás

reflux kezelése

Reflux betegség

A reflux betegség a leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedés, melynek tüneteit (gyomorégés, pyrosis) a lakosság közel feleidőnként tapasztalja. Tovább olvasás

gyomorrák kialakulása helicobacter pylori révén

Helicobacter pylori és a rák

A Helicobacter pylori fertőzés megszüntetése csökkenti a gyomorrák kialakulásának kockázatát.

Tovább olvasás